Kevés olyan jel van, ami jobban zavarba hozza a szülőket, mint a látszólag ok nélküli, szokatlanul hosszú, vagy furcsa színezetű sírás. Mikor kell tényleg foglalkozni vele?

Az alapállításunk, hogy a csecsemő összes kényelmetlenségét sírással jelzi. Míg betegségek is vezethetnek síráshoz, ennek banális okai is lehetnek, pl. megijedhet. Sokszor nyilvánvaló oka nincs is. Abban az esetben, ha a sírás elhúzódik, vagy rendre visszatér, vizsgálatra van szükség. Akkor  is így van ez, ha betegségtüneteket is észlelünk (pl. hányás, köhögés, hasmenés stb.). A sok sírás általában 4 hónapos kor körül mérséklődik.

Amikor a rendelőben ez a téma előkerül, lehet számítani a kövtkező kérdésekre:

mennyit sír?

mikor sír ?

étkezéssel kapcsolatba hozható-e?

más szokatlan dolgot észleltek-e a szülők? (pl. hasmenés, tragus nyomásra kiváltható fájdalma - fülgyulladás)

Az orvosi vizsgálat során betegségtüneteket keresünk.

Mit tegyünk?

A vizsgálatot követően általában valamiféle magyarázatot tudunk adni. A csecsemőkori sírás legtöbbször egyszerű módon megközelíthető: ölben, vagy bölcsőben való ringatás, pólyázás, zene bekapcsolása sokszor elegendő. A babakocsizás, autózás még a nagyobb gyermekeknél is bevállik legtöbbször. A kisbabáknál a sírás legtöbbször 3-5 perc után magától is elmarad - ez megnyugtaó lehet az egész családnak is.